Az Erdélyi Művészeti Központ kiállítóterében (Lábasház, Szabadság tér, 7 sz.) 2018. március 15-én, csütörtökön, 18 órakor nyílik az Ars Poetica című kiállítás.

A vendégeket köszönti Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője.
A kiállítást megnyitja Túros Eszter, művészettörténész.
Közreműködik Kelemen István.

A kiállítás megtekinthető: 2018. március 16. és április 13. között, keddtől péntekig, 10-17 óráig, szombaton 10-18 óráig.

Ars poétikák út közben

Minden hiteles műalkotás kicsit ars poétika is, függetlenül attól, hogy annak szánták vagy sem. Rámutat arra, ami a szerző sajátja. Elmond valamit az alkotók művészethez, világhoz, önmagukhoz való viszonyulásáról, attitűdjéről – ahogy jeleket, nyomokat hagynak térben és időben, ahogy kijelölik határaikat. Adott egy perspektíva, hogy az itt felsorakozó műveket hitvallásként is nézzük, ugyanakkor nem vonatkoztathatunk el a hely szellemétől, a térség többé-kevésbé érzékelhető szellemiségétől sem.

A Barabás Miklós Céh háromszéki, barcasági szervezetének kiállítása úgy seregszemle, hogy közben valamiféle összkép is kirajzolódik. Úton levéseket látunk. Ha ismerjük az alkotókat, legújabb alkotásaikat tágabb összefüggésekben szemlélhetjük, egy alkotói folyamtat részeként, aktuális állapotként közelíthetjük meg. Így válik láthatóvá egy-egy belső folyamat ‒- mikor az emberélet útjának felén sűrű sötét erdőbe érkezünk, mely fenekestől fordíthatja fel a korábbi meggyőződéseinket, és egészen új kifejezésformákat eredményez; vagy mikor egy-egy forma mantraszerű ismétlése, új és új megragadása, motívumokat érlelve mind mélyebbre visz, annak rejtett lelkét közelítve; mikor a megszokott formák és eszközök biztonságában az otthonosság egészen új árnyalatait sikerül megsejteni; mikor különböző határátlépések válnak felismerhetővé; amikor a természet, leválaszthatatlanul eggyé válik az alkotás folyamatával, ahogy a természet a rácsodálkozás tárgyából szép lassan az alkotás részévé, az élet részévé válik, felszámolva ember és természet alá- és fölérendeltségét, különös nyugalmat, egységet eredményezve; amikor egy konkrét művészi feladat megvalósításban, a magabiztos mozdulatok mögött sikerül új minőségeket megfigyelni; vagy mikor egy csendesebb, meditatív hangvételű folyamatnak sikerül részévé válnunk, megérezve annak halk rezdüléseit.

Generációs úton levéseket is látunk, melyek éppoly különös fénytörésben láttatnak folyamatokat, mint az egyéni történetek.

Túros Eszter