Az Erdélyi Művészeti Központ tisztelettel meghívja Önt 2018. november 16-én, pénteken 18 órára Hit és Szabadság kiállítás megnyitójára az Erdélyi Művészeti Központba. (Sepsiszentgyörgy, Olt utca 2 szám, III emeleti kiállítótér)
A vendégeket köszönti Kovács István lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója.
A kiállítást megnyitja Szücs György művészettörténész és Dimény András, képzőművész.
Közremüködik Ütő Gusztáv képzőművész.
Kiállító művészek: Nicu Barb, Berze Imre, Căbuz Andrea, Éltes Barna, Gagyi Botond, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Izsák Előd, Juhos Sándor, Kolumbán Hanna, Kolumbán József, Köteles Róbert Pál, Kuti Botond, Léstyán Csaba, Makkai István, Máthé Edit, Péter Alpár, Piros Boróka, Sipos Gaudi Tünde, Szabó András, Szabó Anna-Mária, vaSSSándor,Vorzsák Gyula, Zsombori Béla
A kiállítás megtekinthető: 2018. november 17. és December 7. között, keddtől péntekig, 10-17 óráig, szombaton 10-18 óráig.
Jelen évben emlékezünk az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. közötti ülésszakán hozott vallásügyi határozatára, amely 450 évvel ezelőtt a világon először, itt, Erdélyben Tordán, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ennek a törvénynek a kimondásától számítjuk az unitárius egyház megalakulását is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése egyedülálló a korabeli Európában, évszázadokkal megelőzve a hasonló tartalmú határozatokat. Míg az öreg kontinens más országaiban a helyi uralkodók vagy a domináns felekezetek kizárólagosságra törekedtek, miközben a többségtől eltérően gondolkodókat börtönbe zárták vagy kivégezték, az erdélyi rendek döntése a megengedést, a szabad vallásgyakorlást és a hitben való növekedést biztosította. A négy és fél évszázaddal ezelőtt elfogadott határozat bibliai ihletettségű bölcsessége, belátása és békére való törekvése példa mindnyájunk számára, ám egyben arra is ösztönöz, hogy a jelen kihívásai közepette elődeinkhez méltó nyitottsággal viszonyuljunk a hit és szabadség kérdéseihez. Mindez még hangsúlyosabb imperatívusz a mában, amikor azt tapasztaljuk hogy világszinten a hit és szabadság megnyilvánulásai sok esetben egymástól távolodnak, vagy éppenséggel kizárják egymást: a hit mellé gyakran társulnak a szabadsággal ellentétes fogalmak un. Türelmetlenség, fundamentalizmus, dogmatikus megkötöttség, fanatizmus, bigottság stb. más esetben meg a szabadság fogalmához társulnak ilyenek mint ateizmus, hitetlenség, Isten-tagadás, nihilizmus, liberetinizmus stb.
Jelen tematikus kiállítással úgy szeretnénk megemlékezni a vallásszabadság eme jeles évfordulójáról, hogy a kortárs képzőművészet sajátos eszközeivel keressük a összefüggéseket e két egyetemesérték, a hit és a szabadság között. Csak remélni szeretném, hogy e tárlat műalkotásai közelebb visznek a szabadon megélt hit és a hitben kibontakozó szabadság titokzatos megtapasztalásához.
Köszönöm az EMÜK vezetőinek, hogy ötletünket felkarolták, és az általuk megszólított művészekkel közösen megvalósításuk ezt jubileumi kiállítást.
Kovács István lelkész,
a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója