T. SZŰCS Ilona és TÓTH László festőművészek kiállításaT. SZŰCS Ilona és TÓTH László festőművészek kiállításaIdőtartam: 2024. április 19. – július 6. (Erdélyi Művészeti Központ)
2024. augusztus 18. – szeptember 8. (Kolozsvári Művészeti Múzeum)

Kurátorok: Bordás Beáta PhD és Portik Blénessy Ágota PhD

Megnyitó: A sepsiszentgyörgyi tárlatot 2024. április 19-én 18 órától kezdődően Banner Zoltán művészettörténész és Bordás Beáta PhD, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitották meg.

A kolozsvári tárlatot a 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében 2024. augusztus 18-án 18 órától kezdődően Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és a tárlat kurátorai: Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Portik Blénessy Ágota művészettörténész, muzeológus nyitották meg.

Az Erdélyi Művészeti Központ jelen tárlata az első olyan kiállítás, amely egyszerre tárja az erdélyi közönség elé e két kiemelkedő, lezárt életművet, az 1960-as–1970-es évekbeli kolozsvári művészeti élet ikonikus művészpárjának összesen több, mint száz műalkotását. A kétszintes kiállításban igyekeztünk mindkét életművet a lehető legteljesebb merítésben bemutatni, azok szakaszait láttatni és az egyes korszakokhoz kapcsolódóan a két alkotó főműveit bemutatni. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy a művészházaspár alkotásai közötti párbeszédet és a két alkotó egymásra hatását keressük.

E retrospektív tárlat és az eddigi kiállítási katalógusaink szokásos kereteit felvállaltan túllépő album (amely három szerző – Banner Zoltán, dr. Kovács Ádám és dr. Bordás Beáta – előszavát tartalmazza, a festményeket és archív felvételeket a főbb műfajok mentén csoportosítja, miközben azok keletkezésének kronológiai sorrendjét is figyelembe veszi) reményeink szerint méltóképpen örökíti meg és helyezi újra napirendre a két meghatározó erdélyi képzőművész, T. Szűcs Ilona és Tóth László életművét.

T. SZŰCS Ilona (Medgyes, 1930 – München, 1990)

A marosvásárhelyi művészeti szakközépiskolában tanult Bordi András és Barabás István tanítványaként. 1951-ben elkezdte festészeti tanulmányait a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben, majd 1952-től 1957-ig a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet hallgatója volt, ahol Miklóssy Gábor, Abodi Nagy Béla és Teodor Harșia irányították munkáját. 1955-ben házasságot kötött évfolyamtársával, a szatmárnémeti származású Tóth Lászlóval, 1960-ban megszületett a fiuk, Tamás.

1959-től kezdve rendszeresen kiállított Kolozsváron az éves tartományi, illetve megyei képzőművészeti tárlatokon. 1965-ben férjével, Tóth Lászlóval és Cseh Gusztáv grafikussal közös műtermet kapott a Donát-negyedben (Vlahuță utcai műtermek), itt főiskolára való felvételi elkészítő kurzusokat is tartott. Munkái szerepeltek a romániai művészek titográdi (1968) és torinói (1969) kiállításain.

1971–72-ben férjével közösen készítette a kolozsvári Rádióstúdió lépcsőházában lévő nagyméretű üvegmozaikot. 1975-ben a kolozsvári Korunk Galériában nyílt egyéni tárlatán 18 festményt mutatott be, második egyéni tárlatát (férjével közösen) már halála után rendezték Szentendrén. 1974-ben férjével részt vett a Győri Nemzetközi Művésztelepen, 1981-ben pedig a gyergyószárhegyi Barátság alkotótáborban. Az 1970-es évektől a nyolcvanas évek elejéig jelmeztervező volt a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, fontosabb munkái a következő színdarabokban voltak: Dumitru Radu Popescu: A kerti törpe (1974), Csiki László: Öreg ház (1978), Lőrinczi László: A szerető (1982), Tomcsa Sándor: Műtét (1983), Szép Ernő: Vőlegény (1983). T. Szűcs Ilona 1984-ben férjével Münchenben telepedett le, ahol korai halála előtt főleg díszítőművészeti munkákat készített.

A hatvanas években számos kolozsvári városképet festett, mértani pontossággal megszerkesztett formákkal, készített néhány portrét is, de túlnyomórészt a műtermében és környezetében lévő furcsa, össze nem illő tárgyakból összeválogatott csendéletek érdekelték, amelyek végigkísérik az életművet. Ezek a bensőséges, néha depresszív hangulatú, metaforikus csendéletek a szürrealizmus és a metafizikus festészet eszköztárából merítettek.

Egyéni kiállítások:
1975: Korunk Galéria, Kolozsvár • 1991: Aktív Art Galéria, Szentendre (posztumusz, férjével, Tóth Lászlóval közösen)

Díjai: 1979: II. „Megéneklünk, Románia” Fesztivál, jelmeztervezés kategória III. díja

TÓTH László (Szatmárnémeti, 1933 – Wertingen, 2009)

1951–1957 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet festészeti szakának hallgatója volt, tanárai: Kádár Tibor, Teodor Harșia, Abodi Nagy Béla, majd Miklóssy Gábor. Még az egyetemi tanulmányok alatt, 1955-ben feleségül vette évfolyamtársát, Szűcs Ilonát.

Az egyetem elvégzése után az Utunk folyóirat rendszeres, külső bedolgozójaként kezdte a pályáját, 1957–1983 között a lapban megjelent novellákhoz, riportokhoz készített illusztrációkat. Ebben az időszakban több más folyóirat (Korunk, Napsugár, Igaz Szó stb.) közölte a rajzait, könyveket is illusztrált, könyvborítókat tervezett. Rövid ideig középiskolai tanár volt. A hatvanas évek közepén közös műtermet kapott T. Szűcs Ilonával és Cseh Gusztávval a kolozsvári Donát-negyedi műtermekben, ott feleségével előkészítő kurzusokat is tartott a főiskolára való felvételire. 1965–1971 között a kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, utóbb külsősként is tervezett számos jelentős díszletet. Az 1965–1983 közötti időszakban mintegy 25 színdarab díszlettervét készítette el, többek között A. Miller: Bűnbeesés után, Ion Băieșu: Megbocsátás, Shakespeare: Téli rege, Madách Imre: Az ember tragédiája, Dumitru Radu Popescu: Kerti törpe, Sütő András: Csillag a máglyán és Csiki László: Öreg ház című darabjaihoz. 1971-től a kolozsvári Képzőművészeti Intézet monumentális festészet szakán adjunktus, majd docens lett, rajzot, festészetet, kompozíciót és különböző festészeti technikákat oktatott. 1983-ban tanszékvezetőnek nevezték ki, de 1984-ben feleségével Münchenbe emigrált. 1986-tól a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz dalszínház díszletfestője lett, 1992 után kezdett újra aktívan alkotni, és szabadúszó képzőművészként dolgozott 2009-ben bekövetkezett haláláig. 1959–1983 között szinte minden évben kiállított a tartományi és megyei tárlatokon (Kolozsvár), valamint a bukaresti állami kiállításokon. Első egyéni kiállításának a felesége emlékének szentelt közös tárlat (Szentendre, 1991) tekinthető. Németországban az 1990-es évek végétől részt vett néhány csoportkiállításon.

Tóth László víziószerű festményeit és grafikai alkotásait is a szürrealizmushoz közelálló látásmód jellemzi. A kollázstechnika és az új anyagok használata révén újítást hozott az erdélyi magyar képzőművészetbe. A kolozsvári életképek mellett a hetvenes években az anyja, a felesége és önmaga voltak témái, illetve csendéleteket festett. Életművének egyik fontos részei a Tárgyalás sorozata, annak önmagukból kiforduló, cafatokra hulló szereplőivel, de a budapesti öregotthonban vegyes technikával alkotott, az emberi test bomlását és elmúlását ábrázoló képei is.

Egyéni kiállításai:
1991: Aktív Art Galéria, Szentendre (feleségével, T. Szűcs Ilonával közösen) • 2002: Galerie Schröder, Augsburg; Bálint Zsidó Közösségi Ház, Budapest • 2003: Korunk Galéria, Kolozsvár • 2004: Puskin Művelődési Ház, Tatabánya

Emlékkiállítások:
2014, 2018: Quadro Galéria, Kolozsvár

Díjai:
1968: a Kulturális Érdem érdemérem I. fokozata; a Képzőművészeti Szövetség országos díja díszlettervezés kategóriában • 1969: Országos Színházi Verseny, Bukarest, I. díj • 1979: II. „Megéneklünk, Románia” Fesztivál, Bukarest, a díszlettervezés kategória III. díja

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület – Kolozsváron: Kolozsvári Művészeti Múzeum, Kincses Kolozsvár Egyesület

Támogatók: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., BitWise IHS Kft.

Erdélyi Művészeti Központ

Olt utca 2. sz., Sepsiszentgyörgy,
Kovászna megye, Románia
tel: +40 736 350 376

email: emuksepsi@gmail.com
Kövess minket!

Kiállítások nyitvatartása:

Kedd–Péntek: 9 - 17
Szombat: 10 - 14

bga logo 1
bga logo 1
bga logo 1

© 2020 – Erdélyi Művészeti Központ

Webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio