Időtartam: 2026. március 20. – 2026. április 30.
Kurátorok: Lőrincz László, Szücs György
Megnyitó: A tárlatnyitón köszöntőt mondott dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője; a kiállítást Szücs György művészettörténész méltatta. Végül felszólalt Lőrincz László társkurátor, illetve Bíró Gábor festőművész 2026. március 20-án, pénteken 18 órakor.
Szücs György művészettörténész, a tárlat katalógusában szereplő tanulmány szerzője a következőképp foglalta össze Biró Gábor pályaképét: „Az egyéni habitus, a környezet és a konkrét történelmi helyzet életrajzi eredőiből összeálló pályaképre, az 1989/90 után kibővült lehetőségek (külföldi bemutatkozások, művésztelepek) ellenére a tudatosan felépített életmű árnyalására leginkább talán a »motívumrejtő absztrakció« meghatározást alkalmazhatjuk. Ha Biró munkásságában számba vesszük az »emberi szenvedés és szenvedély« látleleteit, akkor a szövevényes vonaldinamikától a nyugodt, monokróm hatású vásznakig (Kert-sorozat), a tenyérnyi, olykor szöveges szentenciát tartalmazó alkalmi rajzoktól, a lírai pasztellektől a nagyobb méretű, harsány, pasztózus táblaképekig terjed a skála. Az írás sem maradt el, a címadáson túl időnként a festmény színvilágába illesztve, az ecsetvonások közé rejtve jelennek meg a betűk.”
Jelen kiállítás a művész teljes pályáját áttekinti, a korai figurális kísérleteitől az 1980-as évek sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi festményein át, a már digitális alapra készült utolsó gesztusképekig. A műveken a motívum- és szimbólumrejtő, absztrakt expresszionista felfogás következetesen érvényesül, az emberi sorsot jelképező Ikarosz-ábrázolások, a megváltást ígérő Korpuszok az égi–földi koordinátarendszer létezését sugallják.
BIRÓ Gábor (Székelyudvarhely, 1955)
Elemi- és középiskoláit szülővárosában végezte, a főiskolai felvételire Kiss László készítette fel. 1976–1980 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanult festő szakon, tanárai Paul Sima és Victor Ciato voltak, de Miklóssy Gábor is korrigálta. 1980–85 között rajztanár volt Uzonban, műtermet kapott Sepsiszentgyörgyön, ahol megismerkedett Baász Imrével. Rendszeres résztvevője volt a Kovászna megyei, majd a Hargita megyei tárlatoknak. 1985-ben hazaköltözött Székelyudvarhelyre. 1985–1990 között a székelyudvarhelyi Művelődési Házban vizuális kört vezetett. Tanítványaiból 1998-ban megalakult az Udvar csoport. Számos alkotótáborban vett részt (Gyergyószárhegy, Homoródszentmárton, Miskolc, Győr, Makó, Lendva, Szentgotthárd, Maribor, Bálványos, Briare), 1991–2001 között szerkesztőként, restaurátorként és muzeográfusként is dolgozott.
Egyéni kiállításai:
1977: Mátyás-ház, Kolozsvár • 1984: Művészeti Galéria, Sepsiszentgyörgy • 1985: Művelődési Ház, Székelyudvarhely • 1987: Művelődési Ház, Gyergyószentmiklós • 1989: Művészeti Galéria, Csíkszereda; Művészeti Galéria, Sepsiszentgyörgy • 1990, 1991, 1992, 1994, 1997, 2000, 2005: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely • 1993: Korunk Galéria, Kolozsvár • 1995: Képtár Pince, Székelyudvarhely; Golden Gallery, Csíkszereda • 1996: Parlament Galéria, Budapest • 1997: Városi Képtár, Győr • 1998, 2001: Golden Gallery, Csíkszereda • 2001: ProArt Galéria, Gyergyószentmiklós • 2002: Teleki Oktatási Központ, Szováta • 2004: Püspöki Palota, Sümeg • 2005: Művelődési Ház, Nagyatád; Öreghegyi Közösségi Ház, Székesfehérvár; Madách Imre Művelődési Központ, Vác • 2006: Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós • 2009: G. Kávézó, Székelyudvarhely (Matei Vişniec-kel) • 2009, 2011, 2012, 2015, 2017: Városi Könyvtár, Székelyudvarhely • 2010: G. Kávézó, Székelyudvarhely • 2015: Művelődési Ház, Székelyudvarhely • 2019: Forrás Galéria, Budapest; Haáz Rezső Múzeum Képtára, Székelyudvarhely • 2024: Rögtön Jövök! Galéria, Székelyudvarhely; Művelődési Ház és Könyvtár, Makó • 2025: Haáz Rezső Múzeum Képtára, Székelyudvarhely; Rögtön Jövök! Galéria, Székelyudvarhely
Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület
Támogató: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

HU
RO
EN






















