Időtartam: 2023. november 3. – 2024. január 13.
Megnyitó: 2023. november 3., péntek, 18 óra 30 perc, az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítótere

A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész és Zuh Deodáth filozófiatörténész, a kiállítás kurátora nyitották meg.

Időtartam: 2023. november 3. – 2024. január 13.

Megnyitó: 2023. november 3., péntek 18 óra, az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterei

A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész és Vida Gábor író, szerkesztő nyitották meg.

Kurátor: Herman Levente

KOMA – KOrtárs MAgyar Képzőművészeti pályázat – Magyar Kultúra Napja 2024

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) romániai magyar középiskolás diákoknak hirdet képzőművészeti pályázatot a jövő évi Magyar Kultúra Napja alkalmából.

A pályázat témája
A pályázat célja, hogy alkotásra, képzőművészeti eszközökkel való önkifejezésre buzdítsa a 9–12. osztályos romániai magyar diákokat, ugyanakkor a kortárs erdélyi magyar irodalom népszerűsítésére is törekszünk. Szeretnénk felkutatni és díjazni a fiatal tehetséges alkotókat és bemutatkozási lehetőséget kínálni számukra a legjobb, legizgalmasabb munkákból válogatott kiállítás által.

A diákoktól olyan, tetszőleges technikával és méretben készült képzőművészeti alkotásokat várunk, amelyek egy szabadon választott kortárs erdélyi magyar író szövegére, versére reflektálnak. Az alkotások lehetnek illusztrációk a kiválasztott irodalmi műhöz, de kapcsolódhatnak hozzá szabadabban is, csupán inspirációs forrásként felhasználva az írásokat.

Reméljük, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom és a képzőművészet ötvözéséből időszerű, ötletes, elgondolkodtató alkotások születnek!
A pályázók figyelmébe ajánljuk a következő romániai magyar kortárs szerzőket: André Ferenc, Balázs Imre József, Borcsa Imola, Botházi Mária, Dimény H. Árpád, Fekete Vince, Fischer Botond, György Alida, Horváth Benji, Kali Ágnes, Láng Orsolya, László Noémi, Lövétei Lázár László, Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Szabó Robert Csaba, Szántai János, Vida Gábor – de a sor tetszőlegesen bővíthető.

Résztvevők köre
A pályázatra romániai magyar középiskolás (9–12. osztályos) diákok eredeti képzőművészeti alkotásait várjuk.

Formai követelmények, pályaművek kritériuma
A beküldendő alkotások tetszőleges technikával és méretben készülhetnek, lehet pályázni rajzzal, festménnyel, egyedi vagy sokszorosító eljárással készült grafikával, szobrászati vagy textilművészeti alkotással.

Minden alkotó 1 munkával pályázhat.

A pályamunkákat a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központba kell eljuttatni, a munkák mellett kérjük feltüntetni a következő adatokat:

a pályázó személy adatai: név, az iskola és az osztály megjelölése, elérhetőség (telefonszám / e-mail cím)
a pályamunka adatai: a munka címe, alkalmazott technika, az inspirációs forrásként felhasznált irodalmi alkotás (szerző, cím, év) megjelölése

Pályázási határidő
A képzőművészeti pályázatra benevezett alkotásokat eredetiben kérjük postai úton elküldeni vagy személyesen behozni a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központba, a 2023. november 27. – 2024. január 12. közötti időszakban.

A postai úton elküldött (postai bélyegző legkésőbbi dátuma: 2024. január 8.) vagy személyesen behozott pályaművek beérkezési határideje: 2024. január 12., 17 óra.
A 2024. január 12. után beérkező pályaműveket már áll módunkban elbírálni!

Postacím:
Erdélyi Művészeti Központ
520027 Sepsiszentgyörgy,
Olt utca 2. sz.
Kovászna megye, Románia

Centrul de Artă din Transilvania
520027 Sfântu Gheorghe,
str. Oltului nr. 2
jud. Covasna, România

További elérhetőségek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / Tel: 0736-350376
A képzőművészeti pályázat elérhető a következő weboldalon:
https://www.emuk.ro/hu/esemenyek/42-hu/esemenyek/2023/306-kepzomuveszeti-palyazat

A műalkotások zsűrizése
A határidőig beérkezett pályaműveket az Erdélyi Művészeti Központ által felkért zsűritagok két kategóriában értékelik: a 9–10. osztályos diákok, illetve a 11–12. osztályos diákok korcsoportjából választják ki a három-három legjobb műalkotást.

A zsűri tagjai:

Szebeni Zsuzsanna színháztörténész – Sepsiszentgyörgy
Sipos Gaudi Tünde grafikus - Erdélyi Művészeti Központ, Sepsiszentgyörgy
Gagyi Botond festőművész – PTE Sepsiszentgyörgyi Képzőművészeti Tanszék
Hosszú Zoltán szobrászművész – Plugor Sándor Művészeti Líceum, Sepsiszentgyörgy
Siklódy Ferenc grafikus – Nagy István Művészeti Középiskola, Csíkszereda

Díjazás, kiállítás
A két pályázati kategória díjai:
9–10. osztályosok kategóriája – I. díj: 500 lej, II. díj: 300 lej, III. díj: 200 lej
11–12. osztályosok kategóriája – I. díj: 500 lej, II. díj: 300 lej, III. díj: 200 lej

A képzőművészeti pályázatra beküldött legjobb, legötletesebb, legszebben kidolgozott munkákból az Erdélyi Művészeti Központban nyílik kiállítás 2024. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, 17 órától. A beválogatott munkákból rendezett kiállítás megnyitóján kerül sor a pályázat eredményhirdetésére és a díjak átadására. A pályaműveket bemutató kiállítás 2024. január 22–26. között lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központban, naponta 10–17 óra között.

Azon díjazottakkal, akik nem tudnak részt venni a megnyitón, utólag egyeztetünk a díjak átadásának módjáról.

Szakmai partnerek
Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Bod Péter Megyei Könyvtár
PTE Sepsiszentgyörgyi Képzőművészeti Tanszék

Adatkezelési tájékoztató

A képzőművészeti pályázatra jelentkezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött műveiket az Erdélyi Művészeti Központ online felületein a nevező megjelölésével szabadon felhasználja a pályázat népszerűsítése céljából.

A pályázó diákok személyes adatait (név, telefonszám, e-mailcím, iskola) csak abból a célból kezelik a szervezők, hogy kommunikálhassanak a verseny szervezése kapcsán, visszajelzést adhassanak a beérkező pályaművekre és közölni tudják az eredményeket. Az Erdélyi Művészeti Központ, mint adatkezelő, a megadott személyes adatokat a fent leírtaktól eltérő célokra nem használja, illetve használhatja fel. Személyes adatok harmadik személy számára történő kiadása – hacsak jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik kötelező erővel – kizárólag a pályázók előzetes, kifejezett hozzájárulása esetén lehetséges. Minden pályázó a jelentkezés révén kifejezi hozzájárulását ahhoz, hogy a nevezés során közölt személyes adatai felhasználásra kerüljenek.

Adatkezelő a neki megadott személyes adatokat nem ellenőrzi. A megadott adatok valódiságáért kizárólag az azt megadó személy felel. A személyes adatok kezelése a verseny lezárásától számított 1 évig tart.

2023. november 3-án, pénteken 18 órától kettős tárlatnyitóra várja Önöket az Erdélyi Művészeti Központ. A középnemzedékhez tartozó kortárs alkotók fele nyitva két festőművész, HERMAN Levente és BODONI Zsolt, mutatkozik be egyéni tárlattal a sepsiszentgyörgyi közönségnek. Jelen kiállítóművészeink szerepeltek a 2021-ben megrendezett ÖSZTÖN – I. Erdélyi Képzőművészeti Seregszemlén.

Időtartam: 2023. június 24. – augusztus 26.
Megnyitó: 2023. június 24., szombat 18 óra, az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterei
A tárlatot annak kurátorai, dr. Bordás Beáta művészettörténész és Novotny Tihamér MMA Életút-díjas művészeti író nyitották meg.

Kurátorok: dr. Bordás Beáta, Novotny Tihamér

A művész rövid életrajza:
A református papi családban nevelkedő Ady Józsefet (Jedd, 1950 – Budapest, 1991) elsősorban az irodalom és a zene érdekelte, s csak az érettségi utáni katonai szolgálat (1970–1971) alatt kezdett el komolyabban rajzolni. A hetvenes évek elején bekapcsolódott a marosvásárhelyi Café Tutun köré csoportosuló avantgárd mozgalmakba, amelyekből később a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) csoport kialakult. Négy sikertelen felvételi kísérlet után 1975-ben jutott be a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1979-ben a festészet szakon végzett, országos szinten a legmagasabb átlaggal.

A kolozsvári főiskola elvégzése után az első alkotói periódusában főleg akvarellel és vegyes technikával dolgozott, majd az 1981–1983 közötti újabb korszakra a linómetszetek voltak jellemzőek. A következő három évben jórészt szénnel rajzolt, illetve Ambrus Lajossal közös akciókat, performanszokat (a Házsongárdi temetőben, a kolozsvári szemétdombon) hajtott végre. Egy többéves, alkotói csenddel jellemezhető, nehéz időszak után a Magyarországra való áttelepedést követően, 1990 elejétől kezdve újult erővel és megszállottan dolgozott. Életének utolsó két évében erőteljes, drámai, a korábbiaknál agresszívebb, mélyebb és dinamikusabb műveket készített, többnyire vegyes technikával (ceruza, szén, akvarell, akril stb. felhasználásával). Saját bevallása szerint alkotásai a negatív érzéseinek (szorongás, félelem, kilátástalanság) és világképének közvetítését kísérelték meg.

Egyéni kiállítások:
1977: Marosvásárhely, Apolló Galéria (Lucia Călinescuval és György Csabával közösen) • 1980: Kolozsvár, Korunk Galéria (akvarellek) • 1983: Kolozsvár, Korunk Galéria (linómetszetek) • 1986: Kolozsvár, az Állami Magyar Színház előcsarnoka (szénrajzok) • 1990: Hegyestű, Kaposvár, Megyei Múzeum (Csorba Simonnal közösen)

Emlékkiállítások (válogatás):
1992: Budapest, Árkád Galéria • 1993: Marosvásárhely, Kultúrpalota földszinti galériája; Kolozsvár, Gy. Szabó Béla Galéria; Budapest, Duna Galéria • 1995: Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár • 2000: „Hommage” és „Hommage”, Csorba Simon Ady József (1950–1991) emlékére rendezett kiállítása, Szentendre, VLS Pinceműhely • 2007: Nagycsütörtök, Hatvan, Hatvany Lajos Múzeum és Budapest, MAMŰ Galéria • 2011: Marosvásárhely, Kultúrpalota földszinti galériája • 2012: Székelyudvarhely, a művelődési ház koncertterme • 2020: Budapest, Kárpát-haza Galéria • 2022: Székelykeresztúr, Molnár István Múzeum

Rövid leírás a kiállításról:
Az Erdélyi Művészeti Központ visszatekintő kiállítása az életmű legjelentősebb alkotásait és jellegzetes korszakait mutatta be. A szelekció a szinte teljes egészében a művész két testvérénél, Ady Ágnesnél és Ady Istvánnál őrzött hagyatékból történt, valamint néhány műalkotást a művész közeli barátaitól kölcsönöztünk a kiállítás idejére.

A kiállítás és annak katalógusa bemutatják a vízfestéses technikákkal, elsősorban akvarellel és gouache-sal kivitelezett, s esetleg tussal, temperával, tintával kiegészített papír alapú műveket (1979–81), majd a fekete-fehér linómetszeteket (1979–83), amelyek a színes papírképek tobzódó világa ellenében jöttek létre, az egyszerűség, a letisztultság, a lakonikus megfogalmazás, a groteszk drámaiság és egyértelműség jegyében, valamint a bravúros térhatást előidéző rajzi erények és a síkszerű merész folthatások egyidejű megszólaltatásának érdekében. Emellett a tárlat részét képezték a fekete-fehér litográfiák és rézkarcok (1980–82), a drámai erejű, a szenvedő emberi létezés titkait, feszültségeit, kilátástalanságait kifejező szénrajzok (1982–86 és 1989-1991), akciófotók, művészkönyvek, valamint a Magyarországon kiteljesedő életműnek a Váci Grafikai Műhelyben készített darabjai, és utolsó munkái is.

Szervezők:
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Támogató:
Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt.

Időtartam: 2023. április 27. – május 7. (Temesvári Művészeti Múzeum)

Megnyitó: 2023. április 27., csütörtök, 17 óra, a Temesvári Művészeti Múzeum „L Galériája”

A tárlatot Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke; Alexandru Proteasa, a Temes Megyei Tanács alelnöke; dr. Andreea Foanene, a Temesvári Művészeti Múzeum művészetteoretikusa; dr. Bordás Beáta, a kiállítás kurátora és dr. Kovács Ádám műgyűjtő nyitották meg.

Kurátor: dr. Bordás Beáta

Rövid leírás a kiállításról:
A kiállítás dr. Kovács Ádám budapesti gyűjteményéből az Aradon 1925–1926 között megjelent Periszkop c. avantgárd folyóiratot szerkesztő (Pál István, Szántó György, Tihanyi Lajos, Schiller Géza, Frantisek Foltyn) vagy a folyóiratban sokat közölt (Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Nemes Lampérth József, stb.) képzőművészek munkáit mutatja be.

A Periszkop köré csoportosuló alkotók mellett a kiállítás a temesvári avantgárd képzőművészek legfontosabbjait is felvonultatja, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Gondolunk itt elsősorban a temesvári születésű, kalandos életű Varga Albertre (1900–1940), aki az 1920-as évek elején a gyárvárosi műtermében Kóra-Korber Nándor grafikussal és Gallas Nándor szobrásszal Művészeti Szabadiskolát nyitott, amelyben később Podlipny Gyula festő- és grafikusművész is tanított. Az 1930-as évek elején Temesváron alkottak Eugen Gâscă, Ion Vlasiu és Eremia Profeta, valamint Corneliu Baba képzőművészek is, jelentős mértékben befolyásolva a két világháború közötti művészeti életet, így jelen kiállítás az ő munkásságukra is rávilágít.

Kiállított művészek:
SZÁNTÓ György (1893–1961), PÁL István (1888–1944), TIHANYI Lajos (1885–1938), MUND Hugó (1892–1961), Schiller Géza (1894–1928), František Foltýn (1891–1976), NEMES-LAMPÉRTH József (1891–1924), BORTNYIK Sándor (1893–1976), Suzanne VALADON (1865–1938), Albert GLEIZES (1881–1953), George Grosz (1893–1959), Oscar KOKOSCHKA (1886–1980), Marcel JANCO (Iancu) (1895–1984), MOHOLY-NAGY László (1895–1946), André KERTÉSZ (1894–1985), André MASSON (1896–1987), André LHOTE (1885–1962), Jean Lurçat (1892–1966), PODLIPNY Gyula (1898–1991), VARGA Albert (1900–1940), Corneliu BABA (1906–1997), Ion VLASIU (1908–1997), Eugen GÂSCĂ (1908–1989), Eremia PROFETA (1914–2002), LEON Alex (1907–1944), GALLAS Nándor (1893–1949), SZUHANEK Oszkár (1887–1972), FODOR Böske (1896–?), PÉRI László (1886–1967), Romul LADEA (1901–1970)

Szervezők:
Temes Megyei Tanács
Temesvári Művészeti Múzeum
Bánsági Közösségért Egyesület
Erdélyi Művészeti Központ

Időtartam: 2023. augusztus 12–27. (Kolozsvári Művészeti Múzeum)

Megnyitó: 2023. augusztus 12., szombat 18 óra, Kolozsvári Művészeti Múzeum (Bánffy-palota)

A kiállításmegnyitón beszédet mondtak: Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke; dr. Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója; dr. Balázs Imre József egyetemi tanár, irodalomtörténész; dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Kántor László producer.

A kiállítás anyagát válogatta: Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész

Rövid leírás a kiállításról:
A tárlat Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást. Irodalomtörténeti munkássága mellett Kántor Lajos a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák) jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Az EMŰK 2021-ben Sepsiszentgyörgyön rendezett egy átfogó kiállítást a megvásárolt Kántor-gyűjteményből, 2023 nyarán pedig a 14. Kolozsvári Magyar Napokon mutatott be egy válogatást ebből a művelődés- és irodalomtörténeti szempontból is jelentős hagyatékból. A kolozsvári Bánffy-palotában rendezett tárlat azt a szellemi környezetet igyekezett rekonstruálni, amelyben Kántor Lajos élt (hiszen e művek túlnyomórészt a lakásában voltak „kiállítva”) és dolgozott. A tárlaton kiemelt szerepet kaptak a Kántor Lajosról készült portrék (például Mohy Sándor és Kádár F. Tibor festményei, Tóth László rajza, Tirnován Ari-Vid reliefje) és az olyan ikonikus művek, mint például Nagy Albert Fehér kakas-a, amely Kántor saját bevallása szerint teljesen hozzánőtt az egész gondolkodás- és látásmódjához. Az erdélyi magyar festőművészek közül – mintegy szemléletve a gyűjtő által velük ápolt közeli viszonyt is – Fülöp Antal Andor, Incze Ferenc, Balázs Péter, Jakobovits Miklós, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert, Paulovics László, Szécsi András szerepeltek több alkotással. Mellettük láthatóak voltak a hatvanas-hetvenes évekbeli kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőinek (Tóth László, Deák Ferenc, Bardócz Lajos, Cseh Gusztáv) és elismert szobrászművészeknek (pl. Gergely István, Tőrös Gábor, Benczédi Sándor és Ilona) munkái is.

Szervezők:
Kolozsvári Művészeti Múzeum
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület
Kincses Kolozsvár Egyesület

Időtartam: 2023. szeptember 8. – október 20.

Kurátorok: Madaras Péter, Hosszú Zoltán

Megnyitó: 2023. szeptember 8., péntek, 18 óra, az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti és földszinti kiállítóterei

A tárlatot annak kurátorai – Madaras Péter és Hosszú Zoltán szobrászok – valamint dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitották meg.

Kiállító művészek:
ADORJÁNI Márta, ANTAL Malvina, ÁBRAHÁM Imola, BÁCS Emese, BERSZÁN Zsolt, BERZE Imre, CĂBUZ Andrea, DACZÓ Enikő, ÉLTES Barna, FÁBIÁN Emőke, FAZAKAS Ildikó, FERENCZ Zoltán, HORVÁTH Levente, KENTELKI Gábor, Adrian KISS, KOLUMBÁN Hanna Éva, KOPACZ Kund, KOVÁCS Kinga, KOVÁCS Lehel, LÁSZLÓ Hajnalka, MADARAS Péter, MÁRIÁS István aka Horror Pista, MÁTHÉ László, NAGY Andrea, PÉTER Alpár, SIKLÓDY Fruzsina, SIPOS GAUDI Tünde, SZABÓ Ábel, SZABÓ Anna-Mária, SZABÓ Csongor, SZÁSZ Sándor, SZÁSZ Tünde, TAMÁS Attila, ZAKARIÁS István, ZOLTÁN Béla.

A kétévente megrendezendő Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle bemutatkozási lehetőséget kínál az Erdélyben élő vagy itt született fiatal magyar alkotók részére. A seregszemle – ahogyan azt a kiállítás egyik kurátora, Madaras Péter a katalógus bevezető szövegében megfogalmazza – „megpróbál az erdélyi alkotók szemüvegén keresztül egy átfogó képet mutatni a mai kortárs képzőművészeti törekvésekről, egymás mellett felsorakoztatva azokat, akik erdélyi gyökerekből vagy az itteni tapasztalatokból táplálkoznak, és azokat, akik a legkorszerűbb egyetemes színvonalra törekednek a művészetükben.”

A két évvel ezelőtt megrendezett, Ösztön című seregszemle után idén a „déjà vu” jelenség kapcsán újabb harmincöt alkotó szólal meg. A cím és egyben hívószó az alkotói folyamatoknak arra a vonatkozására hivatott alapozni, amely által az örök érvényű témák, gondolatok, jelenségek újra és újra felbukkannak és visszatérnek. Az így létrejött kiállítás teljesen más hangulatú, mint az előző, Ösztön című seregszemle volt. A most látható alkotások talán titokzatosabbak, a használt technikák szempontjából pedig színesebbek, változatosabbak.

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Támogató: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit

Időtartam: 2023. július 18. – augusztus 26.

Megnyitó: 2023. július 18., kedd 15 óra, az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítótere

A tárlatot Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere; Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitották meg.

Kurátor: dr. Bordás Beáta

A művész rövid életrajza:
Jándi Dávid a Bereg megyei Jándon született Léderer Dávid néven, Nyíregyházán nőtt fel. 1911-től a nagybányai művésztelepen tanult, ahol mesterei Thorma János, Ferenczy Károly és Réti István voltak. Művészeti tanulmányait megszakítja frontszolgálata, majd orosz fogsága, de 1915-beli szabadságát is Nagybányán töltötte, 1918-tól pedig újra a művésztelepen dolgozott. Élete végéig, az impériumváltást követően is, megőrizte kapcsolatát a nagybányai művészteleppel és Erdéllyel. 1926-ban Mattis Teutsch Jánossal és Kmetty Jánossal együtt a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjává választották, 1930-ban pedig alapító tagja volt a Barabás Miklós Céhnek.

A törekvő, robbanó temperamentumú alkotó életművének első szakaszát barokkos, drámai feszültséggel telített kompozíciók, egymásba csavarodó testek, biblikus vagy mitológiai témák feldolgozása jellemzi. 1927-től kezdődően a sűrű tónusból egy letisztultabb látásmód bontakozik ki. Ilyen jellegűek érzékeny felületalakítású és különös színű, Árkádiát idéző pasztellképei, főként a nagybányai és itáliai táj- és városképei, amelyeknek metafizikus atmoszférája időn kívüliséget sugall. A harmincas évekbeli képein nagyfokú stilizáció figyelhető meg, a negyvenes évektől kezdődően pedig stílusa teljesen megváltozik, olajképein elsősorban a szociális megközelítés válik megfigyelhetővé.

Egyéni kiállítások
1911: Ferenczy-féle műterem, Nagybánya (Jeremiás Nándorral és Apáti-Abkarovits Bélával) • 1923: Festőiskola Nagyterme, Nagybánya (Korda Vincével) • 1924: Nagyvárad, Kolozsvár (Deli Antallal és Korda Vincével) • 1925, 1927: Újságíró Klub, Kolozsvár • 1926: Festőiskola Nagyterme, Nagybánya • 1930: Redut Kulturális Központ, Brassó • 1931: Vármegyeháza, Kolozsvár • 1931: Hírlapíró Klub, Szatmárnémeti • 1931: Újságíróklub, Nagyvárad • 1931, 1934: Berger cukrászda, Nagybánya • 1937: Tamás Galéria (Gyenes Gittával)

Emlékkiállítások:
1947: Jándi Dávid festőművész és Örkényi Strasser István szobrászművész emlékkiállítása, Fókusz Galéria, Budapest • 1966: Jándi Dávid emlékkiállítása, Fényes Adolf Terem, Budapest • 1994: Jándi Dávid életműkiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc • 2022: Várvédő Galéria, Nagybánya

Rövid leírás a kiállításról:
JÁNDI Dávid (1893–1944) festőművész emlékkiállítása, amely egyben a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – Tusványos kísérőrendezvénye is, az alkotó születésének 130. évfordulójának állít emléket. A tárlat több szempontból is újdonságnak számított az Erdélyi Művészeti Központ programjában. Az EMűK alapítása óta rendezett mintegy százharminc tárlat közül az egyéni kiállítások a második világháború utáni képzőművészeti élet jelentős szereplőit, valamint kortárs fiatal alkotókat mutattak be, régebbi mesterek alkotásai csak a különböző gyűjteményekből (pl. a Böhm- és a Kántor-gyűjtemény, dr. Kovács Ádám vagy a Sapientia Alapítvány gyűjteménye) válogatott anyagokban szerepeltek. Így az Erdélyi Művészeti Központ most először rendezett emlékkiállítást egy olyan magyar festőnek, akinek a teljes életműve a 20. század első felében bontakozott ki.

Szervezők:
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Partner:
Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgy

Támogatók:
MOL – Új Európa Alapítvány
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Időtartam: 2023. május 24. – július 8.

Megnyitó: 2023. május 24., szerda 18 óra, Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítótere

A tárlatot dr. Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika művészettörténész, a kiállítás kurátorai nyitották meg.

Kurátorok: dr. Salat Csaba, Oniga Erika

A művész rövid életrajza:
Pittner Olivér (Lupény, 1911–1971, Marosvásárhely) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét. 1930-ban iratkozott be a nagybányai festőiskolába. Szociális érzékenysége a baloldali eszméket terjesztő fiatalok csoportjához vonzotta, akiket politizálásuk miatt 1931-ben kizártak a festőiskolából. E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.) nemcsak egy igazságosabb társadalomért küzdöttek, hanem egy korszerű művészet kialakítását is szorgalmazták. Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg. A csoport hamar szétszóródott, Pittner kontúros, kubisztikus stílusát pedig lassanként felváltották a puhább, festőibb pasztellképek.

1941 körül illegalista küldetései miatt Pittner felhagyott a festészettel, s csak jó egy évtized múltával kezdett hozzá ismét. Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító Pittnert az újrakezdésben az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és biztatása segítette. Segesváron, Nagyszebenben készült, a kubizmushoz visszanyúló városképei szigorú, szinte geometrikus rendben sorakozó utcarészleteket ábrázolnak, a gyergyói vidékek redukált, hullámzó felületei viszont Barcsay Jenő tájképeivel mutatnak rokonságot. Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyek az emberi létezés mély átéléséről tudósítanak. (Szücs György)

Rövid leírás a kiállításról:
Pittner 1934-ben rendezte egyetlen önálló kiállítását Nagybányán, amelyet azután Szatmárra is elvitt. A későbbiekben életművének átfogó bemutatására nem került sor. Ezt az adósságot pótolta a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által a marosvásárhelyi Kultúrpalotában 2022 őszén megrendezett retrospektív tárlat. A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött kiállítás az alkotó minden korszakának legjellemzőbb alkotásait igyekezett összegyűjteni, s néhány olyan analógiával is kiegészült, amelyek jobban megvilágítják a különleges művészi életpályáját.

Ezen hiánypótló és feltáró jellegű kiállítás anyagának nagyrészét tekinthette meg az Erdélyi Művészeti Központban a sepsiszentgyörgyi közönség, a marosvásárhelyi kiállítás társkurátorainak – dr. Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika művészettörténész, a Marosvásárhelyen kiadott Pittner-album társszerkesztője – rendezésében.

Szervezők:
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Támogató:
Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt.

Időtartam: 2023. május 19. – június 15.

Megnyitó: 2023. május 19., péntek, 18 óra, az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterei

A tárlatot Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. A kurátor, dr. Bordás Beáta művészettörténész üzenetét Száraz Anna Andrea, az Erdélyi Művészeti Központ munkatársa tolmácsolta.

Kurátor: dr. Bordás Beáta

A művész rövid életrajza:
Benczédi Ilona eredetileg sportolónak készült, ifjúsági országos bajnok volt magasugrásban, azonban egy komoly térdsérülés után a rajzolás, majd a szobrászkodás fele fordult. 16 évesen édesapjával, Benczédi Sándor (1912–1998) szobrászművésszel közösen készítette első köztéri alkotását, a kolozsvári București (később Metropol) vendéglő kerámiafalát. A kolozsvári testnevelési líceum elvégzése után 1967–1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, a szobrászat szakon végzett Vetro Artur irányítása alatt.

A főiskola elvégzése után rendszeresen állított ki a megyei és országos csoportos tárlatokon. Első egyéni kiállítását 1974-ben nyitotta meg a kolozsvári Kisgalériában. 1972-ben részt vett a makói nemzetközi alkotótáborban. Az 1970-es évek végén – a 80-as évek elején az NSZK-ban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban járt tanulmányúton. 1987-ben Svédországba disszidált, ahol már a következő évben egyéni kiállítással mutatkozott be. 1990–1995 között Stockholm belvárosában saját galériát vezetett a műhelye mellett, ezután visszaköltözött Östersundba. 2008-ban a svéd Ingrid Roth-tal együtt megkapta az Östersundi Megyei Újság (Länstidningen i Östersund) az évi Kultúrdíját. 2008-ban költözött le délre, Kågerödbe, majd az elmúlt években felváltva él Budapesten és Svédországban.

Benczédi Ilona apja nyomdokain haladva terrakottában kezdett dolgozni, színezett kerámiaszobrokat készített, de néhány korai faszobra is fennmaradt. Kisplasztikai munkái a művészi groteszk eszközeivel tragikomikus helyzetképeket örökítenek meg. Portrészobrai és kompozíciói általában a hétköznapok átlagemberét állítják elénk, humorral és együttérzéssel ábrázolva őket. Kedvenc anyaga az agyag és a kőcserép, amit szeret mozaikkal – esetleg fémmel vagy fával – kombinálni, továbbá dolgozott raku technikával is.

Egyéni kiállítások:
1974: Kolozsvár, Kisgaléria; Csíkszereda, a Képzőművészeti Alap galériája • 1975: Szatmárnémeti, Képzőművészek Szövetségének Kisgalériája; Nagyszeben, Sirius Galéria • 1977: Emberek – 15 kisplasztika. Kolozsvár, Korunk Galéria; Marosvásárhely, Apolló Galéria • 1978: Kolozsvár, Képzőművészek Szövetségének Galériája (Nagygaléria); Strasbourg, Díszítőművészeti Főiskola (Ecole municipale des Arts décoratifs); Amszterdam, Vrije Egyetem • 1979: Amszterdam, Lieve Hemel Galéria • 1980/1981: Bukarest, Galateea Terem • 1981: Stuttgart • 1983: Korond, Művelődési otthon (Benczédi Sándorral és Páll Lajossal közösen); Zilah; Szatmárnémeti, Művészeti Galéria • 1985: Kolozsvár, Kisgaléria • 1986: Bukarest, Galateea Terem • 1987: Zilah, a Képzőművészeti Alap galériája • 1988: Stockholm, Galleri Svarte Munken • 1993: Kolozsvár, Zsebgaléria • 1997: Östersund, Stadsmuséet Ahlbergshallen (Városi Múzeum) • 2002/2003: Östersund, Galleri Remi • 2004: Härnösand, Konsthall • 2005: Stockholm, Galleri Greven • 2008: Östersund, Stadsmuséet Ahlbergshallen (Városi Múzeum) • 2013: Borgeby Slott • 2014: Lund, GalleriÄngel

Rövid leírás a kiállításról:
Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás az életművet lezárni készülő alkotó számvetése öt évtizede folytatott munkásságával. A tárlat a művésznő 53 alkotását mutatja be a 4–5 cm hosszúságú kisplasztikáktól (Napozók) a többféle anyagot felhasználó nagyméretű installációkig (Krinolinos dáma, Kislány krinolinnal). Jelen tárlaton megtekinthető több olyan főműnek számító kompozíció, amely 1987 előtt készült (például a Sorban állás, Menekülők és Egy fazékban), de túlnyomórészt a Svédországban mintázott alkotásait mutatjuk be. Utóbbiak közül a 90-es évekre jellemző kísérletező művek (Merre menjek?, Suttogások) mellett a kiforrott alkotásai (a Párkapcsolat sorozat darabjai, a Királykisasszony, a Diadalmenet stb.) tekinthetőek meg. Továbbá az alkotó új anyagokkal és technikákkal való kísérletezéseit is bemutatjuk, amelyek még jobban kiemelik a régi alkotások erejét és hatásosan zárják le a gazdag életművet.

Szervezők:
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Támogató:
Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt.

Időtartam: 2023. március 17. – április 29.

Megnyitó: 2023. március 17., péntek 18 óra, Erdélyi Művészeti Központ földszinti és harmadik emeleti kiállítóterei

A kiállítás megnyitóján házigazdaként dr. Bordás Beáta művészettörténész mondott köszöntőt, majd a tárlatot Ferencz S. Apor, a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé kurátora, Képiró Ágnes művészettörténész és Szepessy Béla grafikusművész, a kiállítás kurátora nyitották meg.

Kurátor: Szepessy Béla grafikusművész

A művész rövid életrajza:
GYULAI Líviusz (1937–2021) Baróton született. A család 1946-ban a nyugat-magyarországi Sopronba repatriált. Gyermekkori olvasmányai során megismerte a nagy francia illusztrátorokat, Dorét és Daumiert. 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd ennek elvégzése után, 1956–1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakán tanult, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak. Aktív szereplője volt az 1956-os forradalomnak a Képzőművészeti Főiskola hallgatóival együtt, amelynek következtében a pályakezdő években számos retorzió érte. Magyarországon, leszámítva az 1973-as Munkácsy Mihály-díjat, sokáig nem kapta meg a hivatalos megbecsülést, a rendszerváltástól kezdődően azonban sorra nyerte a legrangosabb elismeréseket, az Érdemes Művésztől (1989) a Kossuth-díjon át (2004) a Nemzet Művésze kitüntetésig (2014).

A művész életpályáját korok, stílusok, technikák és műfajok közötti átjárás jellemzi. Mindezt minden korszakában a legmagasabb mesterségbeli tudással, alázattal és ritkaságszámba menő energikussággal tette.

Egyéni kiállítások (válogatás):
1966: Dürer Terem, Budapest • 1968: Bécs • 1973: Amszterdam (Gross Arnolddal és Szabó Vladimírral) • 1975: Csók Galéria, Budapest • 1980: József Attila Könyvtár, Miskolc • 1981: A Műcsarnok Dorottya utcai Galériája, Budapest • 1985, 1997, 2009: Festőterem, Sopron • 1988: Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét • 1998: Vigadó Galéria, Budapest; Arte Fiéra, Bologna • 1999: Helsinki, Tampere, Stockholm; Brüsszel • 2000: Madách Színház, Budapest; Kaunas; Riga • 2001: Berlin • 2002: Révkomárom • 2003: Prága • 2004: Várnegyed Galéria, Budapest; Cseh Centrum, Budapest; Bologna; Új-Delhi • 2006: Bukarest; Bécs; Faenza; Róma • 2008: Minszk; Kijev; Litomyšl • 2009: Forrás Galéria, Budapest; Brno • 2011: Peking • 2012: Életmű kiállítás: Józsefvárosi Galéria, Budapest, Vecsési Kiállító terem, Vecsés • 2013: Életmű kiállítás: Csokonai Művelődési Ház, Budapest; Pestújhelyi Múzeum, Budapest; Pekingi Nemzeti Múzeum, Peking • 2017–18: Vigadó Galéria, Budapest • 2021–22: Műcsarnok, Budapest • 2022: Damjanich János Múzeum – Szolnoki Galéria, Szolnok

Animációs filmjei:
1976: Delfinia
1977: Új lakók
1979–80: Jómadarak (tv-sorozat, 13 epizód)
1987–89: Tinti kalandjai (tv-sorozat, 13 epizód)
1996: Jónás
1998: Golyós mese
1999: Szindbád, bon voyage!
2001: Az én kis városom
2003: Könny nem marad szárazon
2007: De Ronch kapitány naplója
2009: Az őrangyal
2013: Egy komisz kölyök naplója (13 epizód)
2017: Egy komisz kislány naplója (13 epizód)
2019–23: Egy jenki Arthur király udvarában (13 epizód)

Főbb díjai:
1971: II. Firenzei Grafikai Biennálé, aranyérem • 1972: Lipcsei Könyv Biennálé (IBA), aranyérem • 1978: Lipcsei Rövidfilmfesztivál, Ezüst Galamb-díj; Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál oklevele; Kairói Filmfesztivál, Arany Nofretete-díj • 1998: Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál oklevele • 2000: Kecskemét, KAFF, TV-sorozat 1. díj • 2001: Róma, I. Internetes Filmfesztivál I. díja • 2002: Kecskemét, KAFF, Film- és TV-kritikusok díja; Larissa, Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, a Zsűri Különdíja • 2003: Olympia, VI. Nemzetközi Filmfesztivál, I. díj; Pozsonyi Animációs Biennálé, I. díj; Visegrádi Négyek Díja és Victor Kubala-díj • 2008: Szolnoki Nemzetközi Filmfesztivál, I. díj • 2019: Szolnok, Alexandre Trauner Art Film Fesztivál (ATAFF), Életműdíj • 2020: Hódmezővásárhely, 67. Vásárhelyi Őszi Tárlat, a Város Díja

Fontosabb kitüntetései:
1973: Munkácsy-díj • 1989: Érdemes Művész • 2001: Magyar Művészetért Díj • 2003: Szakmai életműdíj • 2004: Kossuth-díj • 2005: Príma díj; Pro Budapest díj • 2008: Magyar Mozgókép Mestere • 2011: Budapest XV. kerület Díszpolgára • 2014: Nemzet Művésze

Rövid leírás a kiállításról:
A tárlat a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Erdélyi Művészeti Központ közös szervezésében, a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé kiemelt kísérőrendezvényeként jött létre.

Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás összefoglaló jellegéből adódóan igyekszik minél többet felvillantani az életműből. Jelen tárlat több mint 180 grafikai munkát, többek közt archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat mutat be. Ugyanakkor a kiállítás során megtekinthetőek GYULAI Líviusz animációs filmjei, amelyekhez nemcsak a figuraterveket, a fázis- és háttérrajzokat készítette a művész, hanem forgatókönyveit, történeteit is maga írta, így önmagukban is önálló értékű alkotások.

Szervezők:
Kovászna Megye Tanácsa
Kovászna Megyei Művelődési Központ
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

Partner: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt.