Vass Tamas EMUK 2024Időtartam: 2024. február 16. – április 5.

Kurátorok: Portik Blénessy Ágota PhD, dr. Salat Csaba

Megnyitó: A tárlatot 2024. február 16-án 18 órától Bordás Beáta PhD, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, valamint Portik Blénessy Ágota PhD és dr. Salat Csaba kurátorok nyitották meg az EMŰK földszinti kiállítóterében.

A magány, az elidegenedés, illetve a hovatartozás és az igazán mély emberi kapcsolatok hiánya Vass Tamás jegyzeteiből és grafikáiból egyaránt kiolvashatóak. Az 1970-es évek második felétől a kiforrott stílusú, sokalakos drámai kompozíciók domináltak az életműben, a líraibb hangvételű városképek, aktok vagy illusztrációk mellett. Az Erdélyi Művészeti Központban nyílt tárlat mindezekből mutat ízelítőt, de megtekinthetőek Vass Tamás önéletrajzi ihletettségű grafikái, valamint néhány a művész által készített rézkarc-lemez is.

Egy olyan kiállítás létrehozására vállalkoztunk, amely Vass Tamás legjellegzetesebb alkotásait igyekszik bemutatni az eddigi legnagyobb merítésben és részletességgel. Ennek érdekében mintegy 14 magánszemélytől és egy közgyűjteményből kölcsönöztük az életmű legfontosabb, sok esetben eddig a közönség, de még a szűkebb értelemben vett szakmai körök számára is ismeretlen darabjait.

A kiállításhoz, a már megszokott módon, igényes háromnyelvű katalógus készült az EMŰK Kiadó kiadásában.

VASS Tamás (Marosvásárhely, 1942–1988)

Vass Tamás a marosvásárhelyi Zenei és Képzőművészeti Líceum diákja, Barabás István és Nagy Pál tanítványa volt. Ez utóbbi nagy hatást gyakorolt a művész pályaválasztására és későbbi munkásságára. Vass Tamás 1963–1969 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán tanult Feszt László irányításával, akinek köszönhetően akadémiai szinten sajátította el a különböző grafikai technikákat és sokszorosító eljárásokat.

Tehetsége már a főiskolás évek alatt kitűnt. Elsőéves korától a Napsugár gyermeklap külső grafikai munkatársa volt, később az Új Élet és az Igaz Szó, majd a Vatra lapok, illetve a Kriterion, a Dacia és az Ifjúsági Könyvkiadó foglalkoztatták külsős grafikusként. Különleges rajzkészségét és jellegzetes művészi látásmódját minden megyei vagy országos tárlat beszámolójában kiemelték, tehetségéről az elnyert díjak is tanúskodnak, ám az átütő siker és elismerés elmaradtak. A diktatúra egyre sötétebbé váló időszakában jelentős alkotásait kizsűrizték és a csoportos tárlatokról kitiltották. E kudarcként megélt tény és önemésztő életmódja egészségi állapotának fokozatos romlásához vezetett. A fiatalon, 45 évesen, egy banális baleset következtében elhunyt művész csupán két évtized alatt megalkotott, az erdélyi képzőművészetben igazán egyedinek számító életműve nagy gazdagságot és változatosságot mutat.

Egyéni kiállítások:
1978: Nemzeti Színház előcsarnoka, Marosvásárhely • 1979, 1981: Vatra folyóirat szerkesztősége, Marosvásárhely • 1987: Képzőművészek Szövetségének kiállítóterme, Marosvásárhely; Állami Magyar Színház előcsarnoka, Kolozsvár

Posztumusz kiállítások:
1988: Képzőművészek Szövetségének kiállítóterme, Sepsiszentgyörgy • 1993: Képzőművészek Szövetségének kiállítóterme, Marosvásárhely (Macskássy Izoldával közösen) • 2004: Emlékkiállítás a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület szervezésében, Képzőművészek Szövetségének kiállítóterme, Marosvásárhely • 2009: Bocskai Terem, Marosvásárhely

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület
Támogatók: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Medisal Kft.

 

Nonfiguratív festészet, túl az esetlegességek határán – BOROS Lajos, az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének tárlataIdőtartam: 2024. február 9. – március 30.

Megnyitó: A tárlatot 2024. február 9-én 18 órától kezdődően Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Gazda József művészettörténész nyitották meg az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében.

A tárlat az alkotó korai, stilizált, visszafogott színskálájú munkásábrázolásait, első, még Erdélyben készült absztrakt festményeit, illetve a Németországban festett, majd a művész halála után hazakerült alkotásokat mutatta be, amelyeknek egymásutániságában és egymás mellé való helyezésében jól nyomon követhető a Boros Lajos által kialakított rendezőelv, az „őskompozíciós” alkotóséma kialakulása és kibontakozásának szakaszai. Az „őskompozíció” teremtőelve révén az alkotó szakralitásra törekvő rendet teremt festményeinek absztrahált alakzatiságában.
A tárlat anyagát háromnyelvű katalógus kíséri Gazda József előszavával.

BOROS Lajos (1928, Máramarossziget – 2011, Wiesbaden)

Boros Lajos a szülővárosában végezte az iskolát, majd 1949–1955 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet grafika szakán tanult, ahol művészettörténet, pedagógia, lélektan és filozófia előadásokat is hallgatott. 1953-ban házasságot kötött egyetemi kollégájával, Jakab Anna festővel, akivel az egyetem elvégzését követően Bácsfaluban (ma a Brassó megyei Négyfalu része) telepedtek le. Boros Lajos ekkor ismerte meg a Romániába visszatért Mattis Teutsch Jánost, akinek művészete egy életre meghatározó lett saját emberi és művészi habitusának alakulásában, az ő tanácsára elkezdte tanulmányozni a kompozíciótant és az ikonfestészetet.

1970-ben részt vett Wiesbadenben a brassói képzőművészek kiállításán, ottléte alatt menedékjogért folyamodott. Boros Lajos 2011-ben bekövetkezett haláláig a németországi Wiesbadenben élt, 1972–1993 között tanárként dolgozott, miközben töretlenül építette sajátos festői életművét.

Boros Lajos romániai viszonylatban meglehetősen korán, a hatvanas években, áttért az absztrakt festészetre. 1965-ben kezdett el foglalkozni az őskompozíciós elmélettel, a németországi letelepedés után pedig megszülettek az első, kezdetleges őskompozíciós képei (1971). Lényegében ezt az elméletet és formát dolgozta fel és fejlesztette életművének hátramaradó negyven évében, így teremtve meg a sajátos, a teremtés harmóniájához méltónak lenni kívánó, Boros Lajos-i „különvilágot”.

Egyéni kiállítások:
1964: a Képzőművészeti Alap galériája, Bukarest (Horea Mihaijal közösen) • 1966, 1969: Arta terem, Brassó • 1970: Wiesbadeni Múzeum, Wiesbaden • 1973: Gurlitt Galéria, Mainz • 1981, 1995: Atelier Christa Moering, Wiesbaden • 1981: Katholische Akademie die Wolfsburg, Mühlheim • 1982: Boogie-Woogie Atelier, Wiesbaden • 1983: München • 1984: Glockentrum Galéria, Bochum • 1985: Frankfurt am Main • 1986: ADL Stúdió, Wiesbaden • 1988: Rudolf Steiner Haus Galéria, Stuttgart • 1989: Dornach; Preutenborbeckshof Galéria, Essen • 1990: Vigadó, Budapest; Amszterdam • 1990, 1991, 1994, 1995: Kaspar Hauser Forum, Berlin • 1991: Művészház, Grüne Schlange Galéria, Schopfheim • 1992: Művészeti Fórum, Hannover; Glockengarten Galéria, Bochum • 1993: Pendel Galéria, Heidelberg; Waldorfschule Galéria, Mainz; VHS-Zentrum am Schlossplatz, Saarbrücken • 1997: Antropozófiai Központ, Kassel • 1998: Essen • 2004: Villa Clementine Galéria, Wiesbaden

Emlékkiállítások (válogatás):
2014: Berlin; az evangélikus egyház kiállítóterme, Kolozsvár • 2015: Reménység Háza, Brassó; Bácsfalu; Kádár László Képtár, Kovászna • 2016: az Írisz Ház Outsider Galériája, Sepsiszentgyörgy • 2017: MissionArt Galéria, Budapest

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület
Támogató: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

KOMA – KOrtárs MAgyar Képzőművészeti Pályázat – Díjkiosztó a Magyar Kultúra Napja alkalmábólKiírás időpontja: 2023. november 23.

Díjkiosztó: 2024. január 22., 17 óra, Erdélyi Művészeti Központ

Kiállítás időtartama: 2024. január 22–26.

Az Erdélyi Művészeti Központ romániai magyar középiskolások körében meghirdetett képzőművészeti pályázatának célja, hogy alkotásra, képzőművészeti eszközökkel való önkifejezésre buzdítsa a 9–12. osztályos diákokat, ugyanakkor a kortárs erdélyi magyar irodalom népszerűsítésére is törekedtünk. Igyekeztünk felkutatni és díjazni a fiatal tehetséges alkotókat és bemutatkozási lehetőséget kínálni számukra a legjobb, legizgalmasabb munkákból válogatott kiállítás által.

A diákoktól olyan, tetszőleges technikával és méretben készült képzőművészeti alkotásokat vártunk, amelyek egy szabadon választott kortárs erdélyi magyar író szövegére, versére reflektálnak. A szakmai zsűri által kiválasztott legjobb műalkotások professzionális körülmények között, azaz keretezve, megvilágítva kerültek kiállításra az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.

A KOMA – KOrtárs MAgyar Képzőművészeti Pályázatra több, mint 150 műalkotás érkezett be Erdély 12 településéről. A zsűri tagjai – Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, Sipos Gaudi Tünde grafikus, Gagyi Botond festőművész, Hosszú Zoltán szobrászművész és Siklódy Ferenc grafikus – a munkákat a kortárs erdélyi magyar irodalmi alkotásokhoz való kapcsolódás, a műalkotások időszerűsége, a kreativitás, illetve a technikai kivitelezés szempontjai mentén értékelték.

A kiállítás megnyitójára, valamint a díjak átadására a Magyar Kultúra Napja alkalmából került sor. A beérkezett alkotásokon tükröződik a képzőművészeti oktatás aktuális helyzete, de ugyanúgy képet nyerhetünk a fiatalokat foglalkoztató kérdésekről, illetve a hozzájuk legközelebb álló kortárs erdélyi magyar szerzők kilétéről is. A díjak kiosztása két pályázati kategóriában (IX–X. osztályos diákok, illetve XI–XII. osztályos diákok) történt.

Díjazottak:
IX-X. OSZTÁLYOSOK kategóriájában:
I. díj: Katona Hanna (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Középiskola)
II. díj: Ladó Anna Tüzinke (Homoródremete, otthonoktatás)
III. díj: Szabó Sarolta (Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Líceum)
A Liszt Intézet, Sepsiszentgyörgy különdíja: Bencze Nóra (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Iskola)
A zsűri különdíja: Bükkösi Kriszta Mária (Marosvásárhely, Bolyai Farkas Líceum)
Dicséretben részesültek: Orbán Anna Lilla (Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium); Sándor Boglárka (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum); Kelemen Balázs Árpád (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum); Berde Csaba Zsolt (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum)

XI-XII. OSZTÁLYOSOK kategóriájában:
I. díj: Kala Dávid (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum)
II. díj: Albert-Nagy Anett (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum)
III. díj: Csillag Péter (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Középiskola)
Dicséretben részesültek: Kardos Bors Ágoston (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum); Dusincki Viktória (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum)

A felsorolt diákokon kívül kiállítottuk még Esztány Dorottya (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Középiskola), Szekeres Anna (Sepsiszentgyörgy, Plugor Sándor Művészeti Líceum), Ferencz Salamon Panna (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Középiskola), Gáj Dengezik (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Elméleti Líceum) és Kis Katalin (Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium) pályamunkáit.

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület
Szakmai partnerek: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, PTE Sepsiszentgyörgyi Képzőművészeti Tanszék
Támogatók: Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap

2. oldal / 2